Olvassátok el ismét az alábbi szöveget a magyar tudósokról (az informatikában), majd töltsétek ki az általam készített egyszerű digitális tesztlapot (lentebb) A munkádat OSZTÁLYOZNI fogom!
Neumann János (1903-1957)
Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük.
Tanácsadóként szerepelt az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét (Neumann-elv), amelynek alapján készülnek a mai számítógépek is.
Együtt dolgozott sok más amerikai magyar emigráns tudóssal is e téren, akik szintén szerepet vállaltak a számítástechnika fejlődésében. Ezek közé sorolható Kemény János (1926–1992)is. , aki megalkotta az elvont gépi programozás helyett a BASIC nyelvet. Szintén Kemény János nevéhez fűződik az osztott idejű számítógép hálózat is, melyet az IBM első Robinson-díja ismert el.
Kemény János (1926–1992)
Megalkotta az elvont gépi programozás helyett a BASIC nyelvet. Kemény János nevéhez fűződik az osztott idejű számítógép hálózat is, melyet az IBM első Robinson-díja ismert el
Megalkotta az elvont gépi programozás helyett a BASIC nyelvet. Kemény János nevéhez fűződik az osztott idejű számítógép hálózat is, melyet az IBM első Robinson-díja ismert el
Gróf András (1936-2016)
A Time hetilap által 1997-ben az év emberének nevezett Andrew Grove (Gróf András), aki pedig az Intel vezéreként évente megtöbbszörözte a mikroprocesszorok sebességét.
Kalmár László (1905-1976)
Kutatási területe: matematikai analízis, matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén. A 20. század utolsó évtizedeiben bekövetkező információrobbanás egyik előfutára és előkészítője volt a matematikai logika és a számítástudomány területén. E területeken kifejtett elméleteinek (játékelmélet, algoritmusok) még a létjogosultságáért is meg kellett küzdenie. 1962-ben életre hívhatta a Kibernetikai Laboratóriumot, amelyben 1964-ben már számítógép működött. Ez a Laboratórium és Kalmár László Számítástudományi Tanszéke képezte alapját a mai Informatikai Tanszékcsoportnak a szegedi egyetemen, ahol programtervező és programozómatematikusok képzése folyik. Kalmár László idejében alkalmazott matematikusok képzéséről beszéltek, de ezt tette Kalmár László már 1957-től kezdve, nála meg lehetett ismerkedni a kibernetika legújabb eredményeivel.
Teszt indítása
A tesztre jegyet fogok adni! A teszt kitöltéséhez elegendő az akaratod és egy mobiltelefon internettel! Nem kell hozzá számítógép sem és semmiféle program! Kitöltésének/elküldésének határideje 2020.04.24.12.00h. Tessék dolgozni!! Aki nem küld semmit, az sajnos 1-es osztályzatot fog kapni (remélem, hogy ilyen nem lesz)!
Várom a munkátokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése